SPURGEON GONDOLATAI A SZABADSÁGRÓL

„Ahol az Úr Lelke, ott a szabadság!” 2. Kor 3,17              

A szabadsághoz minden embernek veleszületett joga van. Legyen születése szerint bármilyen szegény, legyen akár lelenc, lehet származása teljesen ismeretlen; de a szabadság az ő elidegeníthetetlen, születésénél fogva megillető joga.

A szabadság Ádám minden fiának és leányának örökölt kincse, családi ereklyéje. De hol találsz szabadságot igazi kegyesség kísérete nélkül? Igaz, hogy minden embernek joga van a szabadsághoz, de úgyszintén igaz az is, hogy egy országban sem találod meg azt, csak ott, ahol az Úr Lelke lakozik. „Ahol az Úrnak Lelke, ott a szabadság.“

Szabadságot csak ott találhatsz, hol a Biblia nincs bilincsbe verve, s az evangélium szabadon hirdettetik.

Van egy szabadság - drága barátaim! - melyet egyedül csak a keresztyének élveznek. Vannak olyanok, kik félnek emberként beszélni, kik szolgamód hajlongatnak és hízelegnek mindenki előtt; kiknek nincs saját akaratuk, alapelvük, nincs hangjuk, bátorságuk, s képtelenek megállni egyenesen lelkiismereti függetlenségben. Hisz csak az a szabad ember, kit az igazság tesz szabaddá. Kinek szívében kegyelem uralkodik, az szabad; az ilyen nem törődik emberekkel, az igazság az ő oldalán van; Istent hordozza belsejében, a benne lakozó Szentlelket; mennyei származású herceg ő e földön, királyi vér fut ereiben; nemes ember, bírja az igazi nemességnek formáját: Isten kiválasztottja, megkülönböztetett, elválasztott gyermeke, s nem olyan ember, ki alantas módon meghajol, vagy beadja magát.

Testvéreim, ti és én lelki szabadságot élvezünk, ha az Úr Lelke van bennünk. Mit értünk ezalatt? Azt, hogy volt idő, mikor nem volt lelki szabadságunk, amikor rabok voltunk. Csak egy kevés idővel ezelőtt, mi mindnyájan, kik Jézus Krisztusban most szabadok vagyunk, az ördög szolgái voltunk; az ő akaratától fogva vitettünk ide-oda. Szabad akaratról beszéltünk, de a ‘szabad akarat’ egy rabszolga. Azzal dicsekedtünk, hogy azt tehetjük, ami nékünk tetszik, - de oh, milyen szolgai és képzelt szabadsággal rendelkeztünk! Egy ábránd-szabadság volt csupán. Kívánságok és szenvedélyek rabjai voltunk, - a bűn szolgái. De most megszabadíttattunk a bűntől, megmentettünk a zsarnokunk hatalmából; egy nálánál erősebb lefegyverezte az erős fegyverest, s így lettünk mi szabadok.

Charles Haddon Spurgeon, London, 1855.